Egy jó tarpot gyorsan megveszel. Úgy kifeszíteni, hogy tartós esőben és oldalszélben is tényleg szárazon tartson – ez az igazi munka.
A legtöbb rosszul sikerült éjszaka nem az anyagon múlik. Hanem egy belógó gerinczsinóron, egy túl lapos kikötési szögön vagy egy húsz centivel túl magasan ülő tarpon. A jó rigging semmibe sem kerül, csak pár percbe és egy kis rutinba – és ezen múlik, hogy szárazon ébredsz-e reggel.
Ez az útmutató nem arról szól, melyik tarpot vedd meg, hanem arról, mit kezdj vele, amikor két fa között állsz, és elkezd csepegni.
Egybefüggő vagy osztott gerinczsinór?
Ez az első és legfontosabb döntés, és ez határozza meg a felállítás többi részét.
Az egybefüggő gerinczsinór (continuous ridgeline) egyetlen zsinór, amelyet fától fáig feszítesz ki. A tarp két csúsztatható csomóval vagy fémalkatrésszel lóg rajta, és a zsinóron ide-oda tolható.
- Mellette szól: Először kifeszítheted a zsinórt, és utána húzod rá a tarpot – esőben így teljesen szárazon állítod fel. A tarp utólag középre igazítható. És van feletted egy zsinór, amelyre fejlámpát, zoknit és törölközőt akaszthatsz.
- Ellene szól: Egy egybefüggő zsinór mindig belóg egy kicsit, ez fizikailag elkerülhetetlen. Kicsit több zsinór és kicsit több gyakorlás kell hozzá.
Az osztott felfüggesztés (split ridgeline) két külön zsinórból áll, mindkettő egy tarpsaroktól a fáig fut.
- Mellette szól: A gerinc igazán feszes lesz, mert semmi sem lóg be. Könnyebb, kevesebb anyag, jó időben gyorsabban felállítható.
- Ellene szól: Nincs tologatás, nincs száraz felállítás, nincs zsinór az akasztáshoz.
Ajánlás: Ha most kezded, vagy gyakran jársz rossz időben, válaszd az egybefüggő felfüggesztést. Aki gyorsan és könnyen utazik, és jó időre számít, annak az osztott változat a jobb. Sokaknak a végén mindkettő ott van a szekrényben, és az időjárás-jelentés alapján döntenek.
A gerinczsinór helyes kifeszítése
Itt három dolgon múlik minden: magasság, feszesség és középre igazítás.
Magasság. A tarp gerinczsinórja kb. 20–30 centivel a függőágyad ridgeline-ja fölé való. Ha túl magasan van, oldalról bejön az eső. Ha túl alacsonyan, beleütközöl, amikor beülsz – és páralecsapódáskor az arcodba csöpög a tarp.
Feszesség. A zsinórnak feszesnek kell lennie, nem „majd jó lesz”-nek. Ökölszabály: ha középen lenyomod az ujjaddal, és két-három centinél többet enged, túl laza. A petyhüdt gerinczsinór összegyűjti a vizet, és egy vízzsákos tarp a leggyorsabb út egy vizes éjszakához.
Középre igazítás. A tarpnak a függőágy felett kell középen ülnie, nem a fák között középen. A kettő nem ugyanaz, amint a fák különböző vastagságúak, vagy lejtős a terep.
A rögzítéshez: a prusikcsomó működik, semmibe sem kerül és tart. De nedvesen megszorul, és hideg vagy kesztyűs ujjakkal fáradságos. Az olyan titán alkatrészek, mint a Dutch Titanium Wasp, pontosan ezt a problémát oldják meg: egy kézzel kezelhető, akkor is, ha már nem érzed az ujjaidat. Nyáron ez kényelem. Novemberben ez a különbség két és tíz perc között.
Kikötőzsinórok: az alábecsült rész
A gerincről sokat vitatkoznak, a sarkoknál hanyagok. Pedig a kikötőzsinórokon múlik, hogy a tarpod áll a szélben vagy csapkod.
- Szög: A cél nagyjából 45 fok a talajhoz képest. Jóval laposabban a zsinór oldalra húzza a tarpot ahelyett, hogy feszítené. Jóval meredekebben a felület túl sok szelet fog.
- Hossz: Sarkonként két méter jó alapérték. Ennél rövidebbel pont oda kell verned a cöveket, ahol a kő van.
- Láthatóság: A fényvisszaverő kikötőzsinórok nem játékszerek. Egy láthatatlan zsinórban pontosan egyszer botlasz meg – és közben többnyire kitéped a cöveket.
- Feszítőeszköz: Az olyan kis alkatrészek, mint a Hookworm vagy a Ringworm, helyettesítik a csomókat. Így éjjel is utánfeszíthetsz anélkül, hogy előbb a fejlámpát keresnéd.
És: feszíts utána. A silnylon megnyúlik, amint vizes lesz, egyes tarpoknál több centivel is. Aki lefekvés előtt még rászán harminc másodpercet, reggel feszesebb tetőt talál.
Három felállítás, amit tudnod kell
A-Frame. Az alap: a tarp szimmetrikusan a gerinczsinóron, mind a négy sarok 45 fokban kikötve. Szinte mindig működik, gyors, jól véd. Ezzel az éjszakák túlnyomó részét lefeded.
Porch Mode. Az egyik oldalt botokkal felemeled, a másik lent marad. Kapsz egy nyitott, fedett előteret főzéshez és üldögéléshez. Ideális száraz, szélcsendes estékre – és azonnal rossz, ha fordul a szél.
Storm Mode. A gerinczsinór a lehető legalacsonyabban, a tarp majdnem a földig húzva, az időjárás felőli oldal teljesen zárva, a kikötőzsinórok rövidek és feszesek. Elveszítesz minden kényelmet, és nyersz egy éjszakát, amikor semmi sem történik. Ezt a felállítást egyszer szárazon érdemes begyakorolni – nem először este 11-kor viharban.
Az öt leggyakoribb hiba
- Túl magas tarp. Levegősnek tűnik, beengedi az esőt. Inkább alacsonyabbra, mint gondolnád.
- Túl laza gerinczsinór. Összegyűjti a vizet, és minden mozdulatot átad a tarpnak.
- Túl lapos kikötés. A csapkodó sarkok leggyakoribb oka.
- Nincs csepegésgátló. A víz a felfüggesztés mentén befolyik a függőágyba. Egy rövid zsinórdarab, lazán a felfüggesztésre kötve, egy grammnál kevesebből megoldja.
- Nem nézted meg a fákat. A feletted lévő száraz ág az egyetlen dolog ebben az útmutatóban, ami tényleg veszélyes. Mindig nézz fel, mielőtt bármit kifeszítesz.
Melyik tarp mire?
Röviden, mert itt valójában nem erről van szó:
- Minifly – minimális, nyárra és grammszámlálóknak. Kevés tartalék.
- Thunderfly – a mindenes ajtókkal. Három évszakra a legésszerűbb választás.
- Superfly – nagy felület, sok védelem, télre és tartós esőre is jó.
- Mountainfly – ha durvára fordul, és hely kell a felszerelésnek.
Egy Tarp Sleeve egyébként a legalábecsültebb kiegészítő: esőben úgy tekered be és ki vele a tarpot, hogy a többi nem ázik el.
Ami a végén számít
A rigging mesterség, nem tudás. Nem azzal tanulod meg, hogy ezt elolvasod, hanem azzal, hogy háromszor felállítod a kertben, amíg nem megy – aztán egyszer sötétben. Utána négy perc, és már nem gondolkodsz rajta.
Ha most kezded: egybefüggő gerinczsinór, A-Frame, 45 fok, feszesen, elég alacsonyan. Ezzel Közép-Európában szinte minden éjszakát átvészelsz.